2026 a fordulat éve lehetne

 Az új kormányra váró intézkedések

• a következő költségvetésből vegyenek ki minden olyan tételt, ami az erdészetek támogatását célozza
• vizsgálják felül az erdészetek gazdálkodását, munkáját, veszteséges működésük okait
• vizsgálják felül és írják újra a szerződéseket, amelyeket az erdészetek korábban kötöttek a faanyag értékesítésre
• hozzanak létre egy szakmai szervezetet, amely az állami erdészetek munkáját monitorozza, feladatait meghatározza és számonkéri, ellenőrzi a gazdálkodásukat, gazdaságos működésüket felügyeli
• alkossák újra az erdészeti és természetvédelmi törvényt
• indítsanak párbeszédet a lakosság, természetvédő, gazdasági szakember és gazdálkodó részvételével
• kötelezzék az erdészeteket arra, hogy szelekciós eljárással olyan fafaj-változatokat hozzanak létre, amelyek rezisztensek a légköri aszályra és törzsállományként szolgálhatnak az erdőpótláshoz 
• mindaddig, ameddig a légköri aszályra rezisztens törzsállományok nem állnak rendelkezésre, a fakivétet tiltó rendelettel (és ennek szigorú ellenőrzésével) akadályozzák meg az idős erdők, védett erdők kivágását

Miért most?

A globális klímaváltozás jelenségköréhez tartozik a légköri aszály, a VPD (vapor pressure deficit), ami a növények fejlődését akadályozza és így az erdőkben termelődő faanyag mennyiségét is minimálisra szorítja vissza. Ilyen körülmények között a korábban folytatott fakitermelés, a korábban használt módszerek, a korábbi szemlélet és a korábbi szerződések tarthatatlanok. 

Ezen a képen egy 5+ éves ültetvény-tölgyes látszik:
ezeknek a fácskáknak mára 1 m magas fiataloknak kellene lenniük

ugyanez az ültetvény távolról nézve

Az erdészet feladatai gyökeresen átalakultak, amit az állami erdészetek nem követtek le: a pillanatnyi haszon érdekében folytatott fakitermeléssel és az átláthatatlan működéssel az állami erdészetek már korábban is károsították az erdőállományt: vagyis a magyar embereket, a jövő nemzedékeket.

A megoldás egyik része a gazdálkodási profil átalakítása: egy rentábilisabb működési ágazatra való áttérés, amely az erdészetek számára magasabb bevételt jelent a faanyag értékesítésénél, ugyanakkor tovább biztosítja a faanyag kivéteket kivételes esetekben, ültetvényerdőkből - az erdők pótlására pedig, légköri aszály rezisztens állományokat kell létrehozni.

Azonban bármilyen intézkedés történjen is, 

elengedhetetlen az állami erdészetek munkáját ellenőrző, felügyeleti hatóság felállítása. 

Ennek híján semmilyen biztosíték nincsen arra, hogy az állami erdészetek, amelyek eddig sem tartották be a munkájukra vonatkozó szabályokat, innentől be fogják tartani vagy  jobban fognak gazdálkodni a rájuk bízott vagyonnal és nem csupán veszteséget termelnek.

Válságmenedzsment

El kell indítani a likviditási intézkedések helyett, azt a stratégiai átalakítást, amelyet az állami erdészetek veszteséges működése tesz indokolttá. Eddig az állam megállt a különféle támogatási módszereknél, amelyek életben tartották saját veszteséges vállalatait - a klímaválság azonban további lépéseket követel: külső körülmények kényszere alatt talán a kormány is végre elindítja a válságmenedzsment szükséges további lépéseit, amelyek sokkal messzebbre vezetnek, mint azt a kormányzat jelenlegi intézkedéseinek láttán tapasztaljuk. 

Az 5 hücpe - és a hatalmi pr

Mit akar az új kormányzat? 

Azt tudjuk, mit akart a korábbi.

---

A magyar átlag

A tisza kormány nem mutat érdeklődést a természetes, élő környezet gazdasági hasznosításának és a tájhasználat egyéb formáinak fenntarthatóvá tétele iránt.

Egy 5+ éves tölgyültetvény állapota, 2026 őszén

Korántsem újdonság ez, egyszerűen hozzák a papírformát, körülbelül így állt hozzá a kérdéshez az elmúlt évek minden korábbi kormányzata. Magyarország le is van maradva, ennek megfelelően, ami a fenntartható gazdálkodást illeti. Ugyanakkor, az utóbbi években ráerősített a dologra a VPD (vapor pressure deficit), ami azáltal, hogy a növény levelén érvényesülő fizikai hatás gyakorlatilag elszívja a nedvességet, megakadályozza a fotolízist, melynek során a növény vízbontás révén, hidrogént és oxigént ad át a környezetének és működteti a fotoszintézist. A növények nem tudnak gyarapodni, gyakran idő előtt ellhullatják (vagy leszárítják) leveleiket. A jelenség a légköri aszály következménye, amin nem segít az sem, hogyha öntözzük a növényeket. A fenti képeken azt láthatjuk, hogy mit jelent a VPD a gyakorlatban: az ültetvény tölgy csemetéi öt évesek. A tölgy növekedése átlagosan 250 mm évente. Ezzel számolva, ezeknek a csemetéknek kb 1 m-esnek kellene lenniük. Mint látható, egyik sem magasabb 300 mm-nél.

Légköri aszály

Magyarország kontinentálsi éghajlatából adódóan arra a csapadékra számíthat csupán, ami az evapotranszspiráció (ET) révén levegőbe kerülő vízpárát tartalmazó légtömeg elmozdulása révén jut el hozzánk. Azutóbbi években romló tendenciát mutat az ilyen csapadék elmaradása és egyre inkább érvényesülnek a légköri aszályból eredő negatív hatások. 

Nem gyarapszanak az erdők

Az erdészek tisztában vannak ezzel a romló tendenciával és azzal is, hogy a légköri aszályra rezisztens faegyedekből lehetséges volna ellenálló állományokat szelektálni, csakhogy ehhez sok időre van szükség. Amikor az erdészetek szerződést kötöttek a biomassza erőművekkel és a "szociális tüzifa" programhoz biztosítandó faanyagra az állammal, nem kalkulálták be a VPD hatását és azt, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem fognak tudni eleget tenni. Megtehették ezt, mert a kormány engedélyt adott részükre, hogy a védett erdőket letermeljék.

Mi a baj ezzel?

A védett erdők letermelése azt okozza, hogy ezek a területek sem fognak visszaerdősülni a VPD miatt. Az erdészetek nem is tudnának faanyagot értékesíteni, ha nem kaptak volna engedélyt a védett erdők kitermelésére, mert saját ültetvényeikhez nem akarnak hozzányúlni. A védett erdőkre vonatkozó, fakivételt tiltó szabály feloldása szembe megy a természetvédelmi célokkal és a fenntarthatóság szemléletével és egyedüli nyertese az erdészet - pontosan olyan intézkedésről van szó, amit végveszély, gazdasági kataklizma megelőzésére vagy háborús pusztítást követően kialakult rendkívüli helyzetben, kényszerből kell meghoznia egy kormányzatnak. Ilyen helyzet - ismereteim szerint - nem áll fenn. Az erdészeteket segítő beavatkozás mögött az állhat, hogy ezek az állami gazdálkodók veszteségesen üzemelnek és az állam próbálja tőkeinjekcióval életben tartani őket.

Tárgyalások a természetvédelemmel

Történnek egyeztetések a természetvédelem és a gazdálkodók között. De, sajnos ezekből az egyeztetésekből kimaradnak az érintett felek, hiszen nem az NGO szervezetek teszik a lakosságot, és a természetvédők sem a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár egy személyben, ráadásul sem a gazdálkodók, sem a természetvédők nem gazdasági szakemberek. Hiányzik az asztal mellől még egy résztvevő: a mediátor, aki moderálja a diskurzust, mert tudjuk, hogy az erdészetek az efféle tárgyalásokat hajlamosak leuralni.

A párbeszédre szükség lenne és Gajdos László elsődleges feladata éppen az volna, hogy ezt a párbeszédet szervezze. De nincsen politikai akarat a fenntartható gazdálkodásra és a természetvédelemnek, mint stratégiai célnak a megvalósítására - a globális klímaváltozás problémájára adott válaszok, pedig semmilyen intézkedésben nem tükröződnek.  

Ferenc Zoltán erdészetért felelős helyettes államtitkár és az 5 hücpe

1.  "Az erdészetek jövőre a természetvédelmi szabályok betartásával fognak működni" - ezekszerint eddig nem így működtek (mondjuk, mi tudtuk)
2. Az erdészetek óvják az erdőket és munkájuk nélkül az erdők eltűnnének - az erdész faanyagot akar értékesíteni, ehhez pedig erdőre van szüksége: levágja, de nem védi az erdőt, mint ökoszisztémát
3. Gajdos László moratóriumot hirdet nyáron - amikor az erdészetek egyébként sem dolgoznak
4. Fásítási programot kezdeményeznek és erdőket telepítenek: ez megintcsak az erdészetek törvényben előírt kötelezettsége, de most majd az adófizetők fogják elvégezni
5. A szociális tüzifa programban az erdészetek a lakosságot segítik - de azt, hogy ez az adófizetőknek mennyibe kerül, senki nem köti az orrukra, de az vélelmezhető, hogy az erdészetek nem ingyen vágják, szállítják és adják át a tüzifát
6. Az erdészetek szerződéseket kötnek, amelyeket nem tudnak teljesíteni - a kormányzat megtámogatja őket

Gajdos László tárcájának feladatai - lennének

A fenti hücpék jól mutatják, hogy voltaképpen minden intézkedés mögött az erdészetek érdekeit tartja szem előtt a kormány. Mindaddig, ameddig a kormányzat nem alakítja át a jelenlegi rendszert és nem teszi számonkérhetővé a saját gazdálkodó szervezeteit, addig vajon mennyire lehet elhini, hogy bármilyen változás is történik majd?

Az erdőgazdálkodónak nem jelent semmilyen anyagi kiesést az ágazatváltás, ha a veszteséges fakitermelésről más működési módra tér át! Erre sok nemzetközi és néhány hazai példa is létezik és az erdészetek pontosan tisztában vannak vele, hogy a fakitermelés nem jövedelmező. 

Amire előbb-utóbb sort kellene kerítenie az élő környezetért felelős minisztériumnak, együttműködve a gazdasági és fejlesztési minisztériumokkal, ha az erdészetek munkáját össze szándékoznának hangolni a klimatikus problémákkal:

• Az összes védett erdőre, vagy közelítően természetes erdőre vonatkozó általános vágási tilalom ameddig klímahelyes, a légköri aszályra rezisztens törzsállomány létrehozásra nem kerül, legalább a letermelt erdők fafajaiból (további kitermelés, csak ezen rezisztens törzsállományok megléte után, és azok méretével arányosan)
• Az erdészeti törvény átalakítása
• Az erdészetek álatalkítása Zrt-ről
• Az erdészeti hatóság átalakítása
• Alternatív gazdálkodási módszer fókuszba helyezése az erdészetek (és a természetvédők) számára
• A természetvédelmi törvény átalakítása
• Az állami erdőgazdálkodók szigorú ellenőrzése, működésük alárendelése a természetvédelem és a fenntartható gazdálkodás szempontjainak - a fakivétek drasztikus visszaszorítása
• Szigorú fellépés a rablógazdálkodás ellen