A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budai Tájvédelmi Körzet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budai Tájvédelmi Körzet. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. június 11., vasárnap

Amit nem ereszt a PP Zrt


A Budakeszi Vadaspark lehetne akár budakeszi egyik látványossága, turistacsalogató desztinációja, egy nagyobb turisztikai koncepció részeként, amely az agglomeráció modern igényeit is képes kiszolgálni, de nem az és még csak nem is akar az lenni.



Nem csak én foglalkoztam a témával, de érdemes feleleveníteni a dolgot, mert semmi sem változott az eltelt tíz évben, mikor először került a téma napirendre. Úgy egy évvel ezelőtt, megint volt erről szó (a Nádas-tó Őrzői hozták nyilvánosságra), de a terv azóta sem került le az asztalról: idén megint előszedték.

Talán akad olyan budakeszi polgár, aki még nem hallott erről a tervről és most, mint valamiféle újdonsággal találkozik vele valahol, neki talán érdemes föleleveníteni az egész helyzetet.
 
 
Kapcsolódó tartalom a  Budakeszi Blog -ban: vadasparkoló


Vadaspark-fejlesztés

Lehetetlen nem észrevenni, hogy a tulajdonos mennyire igyekszik egyre több dologgal csábítgatni a tursitákat a területre. Az eltelt tíz évben olyan fejlesztésekkel rukkoltak elő, mintha legalább egy aranybányáról volna szó.

Ez pedig igaz is.

Valóban a Budakeszi Vadaspark a Pilisi Parkerdő Zrt. legjobban jövedelmező vállalkozása.

Az igyekezet, hogy fejlesszék mégsem tartható, ugyanis a Budakeszi Vadaspark minden tekintetben rossz helyen fekszik. A körülötte lévő terület védett, elméletileg errefelé semmilyen létesítmény semmilyen okból nem volna építhető. De ez nem csak elméletben igaz: gyakorlatilag sem lehet hozzányúlni a területhez úgy, hogy ne károsítanának valamilyen természeti értéket. kapcsolódó cikk.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a Budai Tájvédelmi Körzet területén üzemelteti ezt a létesítményt és amiről kevesebben tudnak, a mögötte elterülő párszáz hektáros vadaskertet. Ez pedig nem volna lehetséges a terület védett állapota miatt, de a helyzet régebbről keltezett. A Pilisi Parkerdő Zrt. nem fejleszthetné a Vadasparkot itt, az eredeti helyén. Ha fejleszteni szándékoznak, akkor máshová kell telepíteniük. Persze ne felejtsük el, hogy itt a Pilisi Parkerdő Zrt.-ről van szó!

A védettség mindenki más számára kötelezően tiltó jellegű. Minden kezdeményezést, amely ilyen létesítményt szándékozna létrehozni, eleve lehetetlen volna keresztülvinni akár település, gazdálkodó szerv vagy civil ember fejlesztési kezdeményezéséről lenne szó. Ám nem így a Pilisi Parkerdő Zrt. esetében, amely már eddig is eképesztő természetkárosításokat hajtott végre a "vadaspark fejlesztése" címén, és gyakorlatilag semmilyen visszatartó erő nem képes útját állni.

Azt is ide kell hoznunk, hogy a Vadaspark turisztikai sikerének hátterében nem tudatos szervezés áll: a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek nem szerepel tervei között turisztikai célú fejlesztés és nincs holisztikus turisztikai jövőképe sem, holott ő a területkezelő (és sok esetben területtulajdonos) is és elméletileg éppenséggel turisztikai feladatellátásra jött létre (innen ered a neve is). Ellentétben a papírformával, valóságosan semmiféle professzionális és modern szemléletű (természetmegőrzéssel kapcsolt turisztikai koncepciójuk) nincs, ámbár ilyesminek a létrehozására alkalmas lehetőségek számosan vannak a területükön. Ezek közül semmit sem használnak ki és közelítően sem követik a számos nemzetközi példát, ami azt mutatja, hogyan lehetséges a természeti értékek megőrzése azok gazdasági hasznosítása által. Ragaszkodnak a Vadasparkhoz, ami ma már törvényesen nem is létezhetne, ahelyett, hogy sok más turisztikai célpontot hoznának létre, a Vadasparkot pedig modern szellemben és kevésbé értékes területen újraálmodnák.

A Budakeszi Vadaspark már több, mint negyven éve fogadja a látogatókat - létrehozása idején egy mára elavult koncepció, szemlélet, természetvédelmi attitüd volt divatban és egy pártállami berendezkedés, ahol az elvtársak kiszolgálása elsődleges cél volt (a vadaskertben). Ez most sem változott sokat (ami a pártkapcsolatokat illeti) - a Pilisi Parkerdő Zrt. nem megújuló képessége és professzionális szemlélete miatt maradt meg mégis, hanem éppenséggel a régi berögződések okán.

A Vadasparkban zajló szakmai munka nem tesz hozzá semmit a látogatottságához. Minden turistacsalogató attrakció nélkül is sokan látogatnák a helyet egy egyszerű okból kifolyóan.

Mert nincsen más hasonló turista látványosság.


Budapesti agglomeráció

A Vadaspark nem csak rossz helyen van, de sikerének egyetlen titka, hogy az egész ~60000 hA területen, ahol Pilisi Parkerdő Zrt. gazdálkodik és amely Budapest környékén terül el, nincsen olyan turisztikai célpont, amellyel az ország legnagyobb keresleti potenciálja megosztható lenne - a Vadasparknak nincsen konkurenciája, a teljes agglomeráció célirányos turizmusa ide koncentrálódik.

Ennek ismeretében jogos a kérdés, hogy miért állna érdekében a településeknek és az itt élőknek a Pilisi Parkerdő Zrt. átgondolatlan, ad hoc beruházási terveit és hübriszeit támogatni, miközben az egész agglomerációnak éppen ellentétesek az érdekei?

A Pilisi Parkerdő Zrt., mint területkezelő és sok esetben területtulajdonos gyakorlatilag, tevékenyen és agresszívan kisajátít minden turisztikai kezdeményezést az agglomerációban. Vagyis megakadályoznak minden olyan olyan kezdeményezést, amely esetleg a gazdasági hasznot egy másik zsebbe próbálja irányítani.

A Pilisi Parkerdő Zrt. nem akar osztozkodni az agglomerációs turisztikai potenciálból eredő bevételeken.

Mondhatnánk, hogy ez teljesen érthető egy gazdálkodó részéről ...

... de azt is tegyük hozzá rögtön:

   

a Pilisi Parkerdő Zrt. létezése
nem az itt élők érdeke.

 









2017. március 21., kedd

Ott rombolnak, ahol tudnak

Nehéz ilyenkor szavakat találni. Mert erre egyetlen kézenfekvő magyarázat adódik, amit csak a hülye nem ért.
Vagy még ő is érti. Éppen ez a lényeg? A címet túlzásnak érzed? Pedig nem az: a PPZrt valóban rombolja a természeti értékeket, ha érdeke azt kívánja. Efelől egészen nyugodt lehetsz. Nem természetvédelmi hatóság, mégcsak nem is hatóság, hanem gazdálkodási szerv, és mint ilyen ellenérdekelt a területhasználat természetvédelmi céljait illetően, illetve, ő maga a természetvédelmi célokat saját tevékenységét akadályozó valaminek tekinti - pedig van rá mód (sőt, ez az egy mód van) összeegyeztetni a gazdasági érdeket és a természetvédelmet. Tőlünk nyugatabbra erre már a múlt században rájöttek. Itthon? Ha a civilek nem lépnek közbe, az erdészetek képesek megszerezni és felhasználni saját céljaikra bármilyen területet - egyszerű telefonhívással. Szóval nem marad más, mint a civil éberség - ezért a cím: a PPZrt, csak ott nem érvényesíti érdekeit, ahol ezt törvényes módon, civil szakemberek, és független hozzáértők megakadályozzák. Ha nincs civil kontroll a PPZrt intézkedik.


Üzenet minden civil szervezetnek


Írtunk róla, hogyan próbálták ugyanezen a helyen megépíteni maguknak a bobpályát. Az nem valósult meg. Talán azért nem, mert a területen ilyesmit egyáltalán nem építhettek volna: szemben azzal az állítással, hogy "minden szükséges engedélyt beszereztünk". Miután a Levegő Munkacsoport beavatkozására a bobpálya tervet elvetették, jött egy új ötlet: ugyanazt a részt parkolóvá alakították. Üzenet ez minden civil szervezetnek, hogy ne felejtsék el, hogy a PPZrt azt tesz, amit akar, mit sem törődve természetvédelmi szabályokkal. A bosszú jól sikerült, mert fáj. Nyilván, ha tudtuk volna, hogy mire készülnek, megakadályoztuk volna.



Vélhetően most is "minden szükséges engedélyt beszereztek", csak éppen a terület továbbra sem lett volna bolygatható! Szerintük ez így sokkal jobb, mint bámulni a tavaszi héricseket. Furcsa dolog az emlékezet: például a PPZrt-nél pár év alatt elfelejtették, hogy ez a terület azért nem bolygatható, mert egy védett növény, a tavaszi hérics (Adonis vernalis) élőhelye, emellett a Budai Tájvédelmi Körzet területe és egyébként Natura 2000-es terület is. Furcsa dolog az emlékezet! A legtöbb civil szervezet például szervilis kognitív disszonanciában szenved és időről-időre elfelekeznek arról a tényről, hogy a PPZrt nem partner a természetvédelemben, sőt, kifejezetten ellenérdekelt (mondjanak bármit is). Persze érthető: jó lenne hinni, hogy a PPZrt a jó ügyért cselekszik, de ők mindig rácáfolnak.

A képen első ránézésre nem látszanak a virágok, rá kell nagyítani!


Nosza, tegyünk feljelentést!


Hát igen, az remek dolog lenne! A PP Zrt, mint korábban is, lezsírozná a dolgot a hatóságokkal. Ha ez nem megy, röhögve kifizetné a bírságot. Ha pedig az eredeti állapot visszaállítására köteleznék, azon megintcsak jót röhögnének. Mennyire hasznos a följelentés? Errről itt a blogban már megírtuk a lényeget (saját tapasztalatból): de iure

A meghiúsult bobpálya-project egy nagyszabású, amolyan igazi Pilisi Parkerdő Zrt-s hübrisz része volt. Ennek lett egyik következménye a Vadasparki büfé megnyitása. A büféhez pedig az ott dolgozók autóval mentek föl - szintén megvalósítva a természetkárosítás tényét, mikor kitaposták a tavaszi héricseket. Az is igaz, hogy ezt nem a Pilisi Parkerdő Zrt "okozta". Arra viszont kíváncsi lennék, hogy mikor vették ki ezt a területet a Budai Tájvédelmi Körzetből, vagy a N2-es védelemből...

A fenti képek egyike a Vadaspark melletti Adonis vernalis élőhelyen készült (a virágok láthatóak a képen), a másik kép ugyanitt készült azután, hogy a virágok helyén létesítették ezt a "fejlesztést" - placcot, vagy mifenét.


A hücpe, mint PR műfaj


A hivatkozás, miszerint a büfések már kitaposták a tavaszi héricseket, nem lenne idegen a Pilisi Parkerdő Zrt hozzáállásától, ahogyan az sem, hogy az erre a területre koncentrálódó turistaforgalom (amit szintén a Pilisi Parkerdő Zrt fókuszál ide) micsoda egyéb kártételeket okoz a környéknek - amire majd hasonlóan lehet hivatkozni később.


Feketeleves


  • A természetvédelmi civil szervezetek semmit sem tesznek, mert megfélemlítettek
  • A természetvédelmi hatóságok tehetetlenek, mert a Pilisi Parkerdő Zrt állam az államban
  • A rendőrség szintén nem tesz semmit
Tudjuk: a természetvédelem igazi megvalósíthatósága kizárólag az érdekeltek bevonásával lehetséges (és itt nem a Pilisi Parkerdő Zrt az érdekelt, mert legjobb volna ha nem létezne - ami ugyanígy érvényes a nemzeti parkokra és a civil szervezetek egy részére is). Az érdekelt fél itt a lakosság - az agglomerációban élők. Nekik nem fűződik érdekük a Pilisi Parkerdő Zrt fennmaradásához, sőt: mivel a munkalehetőségeket és a fejlesztéseket éppen a Pilisi Parkerdő Zrt akadályozza, miközben minden igazi érdekeltnek pont az lenne a lényeg, hogy megvalósulhassanak a helyi elképzelések, az egész agglomeráció lendülhetne föl, ha a Pilisi Parkerdő Zrt egy csapásra megszűnne. A természetvédelem soha nem volt a helyi fejlesztésektől elválasztható: ezt a természetvédők régen belátták tőlünk nyugatra (a gondolat a Nobel-díjas Wangari Mathaiitól ered). A lokális kezdeményezések egyrészt szétoszlatják a turisztikai terhelést, másrészt irányítják azt - ezzel eleve a természeti értékek védelmét valósítják meg. Emellett, az ilyen kis léptékű kezdeményezések kontrollálhatóak maradnak. Egy kis közösség gondolkodhat természetvédelmi szempontok mentén.

A Pilisi Parkerdő Zrt sohasem volt hajlandó ilyesmire és soha nem is tett semmit sem a lakosságért sem a természetvédelemért. Ezek az "elemek", mint természet és ember, pusztán zavaró jelleggel vannak jelen számukra.

Keseregnek is sokat miatta, hogy milyen nehéz dolguk van ezzel a sok turistával... akik még a levesükbe is beleköpnek és lefizetni sem hajlandóak senkit.


2012. szeptember 25., kedd

Folyamatos jogsértés a Budai Tájvédelmi Körzet ellen

A vadaskertek olyan vadászterületek, ahová a terület eltartóképességét meghaladó egyedszámú vadállományt zárnak. Ez az egyszerű definíció magyarázza a címben leírt állapotot - kérdés, hogy van-e vadaskert a budai TK területén.