2017. március 21., kedd

Ott rombolnak, ahol tudnak

Nehéz ilyenkor szavakat találni. Mert erre egyetlen kézenfekvő magyarázat adódik, amit csak a hülye nem ért.
Vagy még ő is érti. Éppen ez a lényeg?

A PP Zrt vissza-visszatér, mint a bélgörcs


Írtunk róla, hogyan próbálták ugyanezen a helyen megépíteni maguknak a bobpályát. Az nem valósult meg. Talán azért nem, mert a területen ilyesmit egyáltalán nem építhettek volna: szemben azzal az állítással, hogy "minden szükséges engedélyt beszereztünk".




Vélhetően most is ugyanez a helyzet: minden szükséges engedélyt beszereztek, csak éppen a terület továbbra sem bolygatható! Valami baj lehet a PP Zrt-nél ha pár év alatt elfelejtették, hogy ez a terület azért nem bolygatható, mert egy védett növény, a tavaszi hérics (Adonis vernalis) élőhelye, emellett a Budai Tájvédelmi Körzet területe és egyébként Natura 2000-es terület is.



Nosza, tegyünk feljelentést!


Hát igen, az remek dolog lenne! A PP Zrt, mint korábban is, lezsírozná a dolgot a hatóságokkal. Ha ez nem megy, röhögve kifizetné a bírságot. Ha pedig az eredeti állapot visszaállítására köteleznék, azon megintcsak jót röhögnének. Mennyire hasznos a följelentés? Errről itt a blogban már megírtuk a lényeget (saját tapasztalatból): de iure

A meghiúsult bobpálya-project egy nagyszabású, amolyan igazi Pilisi Parkerdő Zrt-s hübrisz része volt. Ennek lett egyik következménye a Vadasparki büfé megnyitása. A büféhez pedig az ott dolgozók autóval mentek föl - szintén megvalósítva a természetkárosítás tényét, mikor kitaposták a tavaszi héricseket. Az is igaz, hogy ezt nem a Pilisi Parkerdő Zrt "okozta". Arra viszont kíváncsi lennék, hogy mikor vették ki ezt a területet a Budai Tájvédelmi Körzetből, vagy a N2-es védelemből...

A fenti képek egyike a Vadaspark melletti Adonis vernalis élőhelyen készült (a virágok láthatóak a képen), a másik kép ugyanitt készült azután, hogy a virágok helyén létesítették ezt a "fejlesztést" - placcot, vagy mifenét.


A hücpe, mint PR műfaj


A hivatkozás, miszerint a büfések már kitaposták a tavaszi héricseket, nem lenne idegen a Pilisi Parkerdő Zrt hozzáállásától, ahogyan az sem, hogy az erre a területre koncentrálódó turistaforgalom (amit szintén a Pilisi Parkerdő Zrt fókuszál ide) micsoda egyéb kártételeket okoz a környéknek - amire majd hasonlóan lehet hivatkozni később.


Feketeleves


  • A természetvédelmi civil szervezetek semmit sem tesznek, mert megfélemlítettek
  • A természetvédelmi hatóságok tehetetlenek, mert a Pilisi Parkerdő Zrt állam az államban
  • A rendőrség szintén nem tesz semmit
Tudjuk: a természetvédelem igazi megvalósíthatósága kizárólag az érdekeltek bevonásával lehetséges (és itt nem a Pilisi Parkerdő Zrt az érdekelt, mert legjobb volna ha nem létezne - ami ugyanígy érvényes a nemzeti parkokra és a civil szervezetek egy részére is). Az érdekelt fél itt a lakosság - az agglomerációban élők. Nekik nem fűződik érdekük a Pilisi Parkerdő Zrt fennmaradásához, sőt: mivel a munkalehetőségeket és a fejlesztéseket éppen a Pilisi Parkerdő Zrt akadályozza, miközben minden igazi érdekeltnek pont az lenne a lényeg, hogy megvalósulhassanak a helyi elképzelések, az egész agglomeráció lendülhetne föl, ha a Pilisi Parkerdő Zrt egy csapásra megszűnne. A természetvédelem soha nem volt a helyi fejlesztésektől elválasztható: ezt a természetvédők régen belátták tőlünk nyugatra (a gondolat a Nobel-díjas Wangari Mathaiitól ered). A lokális kezdeményezések egyrészt szétoszlatják a turisztikai terhelést, másrészt irányítják azt - ezzel eleve a természeti értékek védelmét valósítják meg. Emellett, az ilyen kis léptékű kezdeményezések kontrollálhatóak maradnak. Egy kis közösség gondolkodhat természetvédelmi szempontok mentén.

A Pilisi Parkerdő Zrt sohasem volt hajlandó ilyesmire és soha nem is tett semmit sem a lakosságért sem a természetvédelemért. Ezek az "elemek", mint természet és ember, pusztán zavaró jelleggel vannak jelen számukra.

Keseregnek is sokat miatta, hogy milyen nehéz dolguk van ezzel a sok turistával... akik még a levesükbe is beleköpnek és lefizetni sem hajlandóak senkit.