Üzleti érdekek

Budakeszi környékén nagy változások készülnek az erdőkben. A helyi erdőgazdálkodó arra készül, hogy hálózatos nyiladékrendszert hozzon létre, ahol 4 m széles nyiladékok futnak egymástól 40 m távolságra. Könnyebben lesznek kilőhetőek a vadak? Könnyebben lesz kitermelhető a fa? Megkérdezhetjük, azt is, hogy miért teszik ezt, de ugyanígy föltehetjük a kérdést, hogy milyen jogon?

A lakosság ugyanis laikus. Mivel pedig az erdészet számára zsenánt, hogy kommunikáljon, a lakosság nem tud semmit, viszont kombinál. Összerakja a dolgokat és ki-ki vérmérséklete szerint találgatja, hogy vajon mire készülnek már megint.

Azt a kérdést is fölteszik tehát, hogy milyen jogon jár el így az erdőgazdálkodó, ugyanis a lakossági tapasztalat az, hogy az erdőgazdálkodó gyakran nem tartja meg a rá vonatkozó szabályokat. Rögtön kezdve azzal, hogy a tevékenységét nem teszi nyilvánossá, pedig közérdekű adat, mivel közfeladatot ellátó szervről van szó (a sor folytatható lenne).

Szakma? na jó, de melyik?

Az erdész-szakmai érveket félretéve (mivel itt szó sincs ilyesmiről) a lakosság számára adható magyarázat nagyon egyszerű. A gazdálkodó számára van néhány olyan szabály, amit saját érdekében, önszántából is be kell tartania. Elsődlegesen, hogy minél nagyobb nyereséget termeljen. Ezzel együtt, hogy minél kisebb ráfordítással sikerüljön a nagy nyereséget megtermelnie. Harmadszorra pedig az, hogy ezt a tevékenységet lehetőleg minél hosszabb ideig végezze (általában ezt összevonják a szükségszerű növekedés elvével is). Gondoljunk bele: nincsen olyan üzleti vállalkozás, amely ne ugyanígy működne. A szempontok lényegi köre ezzel be is zárult. Nincsen semmilyen ezeknél előbbre való szempont a gazdasági szereplők számára, minden más megfontolás alárendelt ezeknek.

Üzleti érdek

Az erdészet a természetvédelmi szempontokat, turisztikai igényeket, a törvények betartását mindaddig figyelmen kívül hagyhatja (úgymond "üzleti érdekből"), amíg valaki nem tesz olyan lépéseket, amelyek a fenti elsődleges üzleti szempontok közül egy vagy több tekintetében figyelembe veendővé nem válik: amíg így vagy úgy de az erdészetet érdekeltté nem teszi abban, hogy figyelembe vegye ezeket.

A lakosság nem érti, hogy egy közfeladatot ellátó szerv, miért nem kommunikál és miért nem látja el a feladatát sok dolgoban, amiben pedig igen, abban mit és miért csinál, de a lakosság csak számonkérni tudja ezt. Nincsen rá eszköze, nem tudja az erdészetet érdekeltté tenni abban, hogy az a munkáját a meghatározott feladataiban és az előírt módon lássa el.

Nehéz lenne szemére vetni egy gazdasági társaságnak, hogy az üzleti tevékenységét azokhoz a szabályokhoz igazítja, amelyek meghatározzák a gazdaság működését. Nehéz volna ugyanígy bárkinek a szemére vetni, hogyha szembekerül egy megzabolázhatatlan erővel, akkor visszavonul és nehéz volna egy politikusnak a helyén maradnia, ha nem zsonglőrködne a választói érdekeivel azok hatalmát szem előtt tartva.

De ha a megfontolásainkból kihagyjuk ezeket hatóerőket, mintha természetesek vagy maguktól értetődőek volnának, nem fogjuk megérteni azt, ami történik és még így sem biztos, hogy sikerül.

Szóval, akkor miért is?

Az erdőkben várható beavatkozás magyarázata egyébként ezután nagyon kézenfekvő. Az erdészet akármilyen reguláris szervezet is, végtelenül egyszerű, akár egy bot. A négyzetrácsos nyiladékrendszer az ültetvény erdőkben (az erdészet minden erdőt saját ültetvényeként kezel, ezt se feledjük el) arra szolgál, hogy megkerülje azt a rendkívüli költségeket az erdészetre hárító szabályt, hogy a kivett erdőterületeket pótolni kell. A nyiladékrendszer kialakításakor sok száz köbméter fa lesz letermelhető úgy, hogy cserébe nem kell erdőt telepíteni.