Természetvédelem vagy turizmus?
Természetvédelmi szempontból nézve a csíkos boglárkalepke (Agrodiaetus damon) magyarországi élőhelyének elpusztítása a hazai populáció kipusztulását hozza magával, ám ez a folyamat akkor is lezajlik, ha a Normafa környékét nem fejlesztik - a jelenlegi turisztikai illetve beépítési terhelés, illetve az éghajlatváltozás az említett lepkefaj biztos kipusztulásához fog vezetni ezen a helyen. A fejlesztés természetvédelmi szempontból a területnek, mint élőhely egészének a végzetét jelenti és mintapéldája az elhibázott, átgondolatlan megoldásoknak, ahol egyetlen érdeknek, mindenáron történő érvényesítését láthatjuk.
A mikroklimatikus viszonyok alapvetőek a területen lévő lepkepopulációk számára de a csíkos boglárkalepke erősen függ a tápnövényétől és hangyagazdáitól is. A teljes rendszer sérülékenysége éppen ebben az összetettségben rejlik és látható, hogy a beavatkozás egy ilyen rendszerben milyen könnyen vezet helyrehozhatatlan katasztrófához.
A mikroklimatikus viszonyok alapvetőek a területen lévő lepkepopulációk számára de a csíkos boglárkalepke erősen függ a tápnövényétől és hangyagazdáitól is. A teljes rendszer sérülékenysége éppen ebben az összetettségben rejlik és látható, hogy a beavatkozás egy ilyen rendszerben milyen könnyen vezet helyrehozhatatlan katasztrófához.
 |
| A csíkos boglárkalepke tápnövénye a takarmány baltacim (Onobrychis viciifolia) |
 |
| egyik hangyagazdája: Formica pratensis |
 |
| csíkos boglárkalepke (Agrodiaetus damon) |
Említsünk meg két másik fajt is
A karszti (sztyeppvidéki) hangyaboglárka (Maculinea rebeli ssp. xerophila), a maga 50000 Ft-os eszmei értékével, szintén védett lepkefajunk, amely a Normafánál él. Az előzővel megegyezően sérülékeny életközösséget alkot: tápnövénye a Szent László tárnics, hangyagazdái My. specioides; My. lonae; My. sabuleti és Myrmica scabrinodis. |
| Szent László tárnics |
 |
| Myrmica scabrinodis |
 |
 |
| lepkepeték a tárnics levelein |
 |
| hangya és lepkelárva |
A harmadik szintén eltűnőben lévő lepkefaj, amely pár éve még megtalálható volt a Normafa környékén a csíkos busalepke (Thymelicus actaeon):
 |
| csíkos busalepke |
 |
| a Normafa környékére jellemző mikroklímához kapcsolódó két értékes lepkefaj, tápnövényeik és hangyagazdáik |
Természetvédelem és turizmus!
A főváros lakossága számára turisztikai célpontként szóba jöhető kirándulóhelyek mind számukat tekintve, mind szolgáltatásaikat nézve elenyészőek. Az utóbbi évtizedek turisztikai fejlesztései nem követték az igények növekedését és jelenleg olyan turizmus használja az értékes területeket, amely rendkívüli károkat okoz. Emiatt a budapesti agglomeráció turisztikai fejlesztése nem korlátozódhat helyi megoldásokra, nem valósítható meg átfogó, az egész problémát egyidejűleg kezelő fejlesztés nélkül, amelynek célja, hogy a turisztikai terhelést szétterítse, megkímélve ezzel azt a néhány kiemelten fontos területet, amely értékes élőhelynek tekinthető (lásd Sas-hegy).
Külön problémát okoz az érintett területkezelő szerv ellenérdekeltsége és jogi helyzete, valamint a telektulajdonosok érdekei. Az értékes területek eladásával gazdagodó önkormányzatok, valamint a szinte kizárólag hagyományos vad- és erdőgazdálkodásban gondolkodó területkezelő (a Pilisi Parkerdőgazdaság), nem különben a telektulajdonosok, a turizmusban nem érdekeltek. A környék kistelepüléseinek (Budakeszitől Nagykovácsiig) azonban érdekében állna a turisztikai bevételek megszerzése, amennyiben erre a területkezelő szerv arculatváltásával lehetőség adódna.
Lehetséges megoldás
A Normafa környékére tervezett fejlesztés voltaképpen eleve el fogja rontani a terület spontán turisztikai vonzerejét, hiszen éppen a viszonylagos érintetlenség az, ami a Normafa környékének bája. Miután ez eltűnik, megmarad az a tény, hogy ez lesz az egyetlen könnyen elérhető turisztikai célpont, vagyis a fejlesztés újabb, megnövekedett terhelést fog generálni a területre, amely azonban egészen más jellegű lesz, mint a korábbi volt. A turisztikai célcsoport nem szűkülni fog, hanem éppen tágul: a bakancsos kirándulók és téli csúszkálók mellé sok olyan "fizetőképes" érdeklődő is becsatlakozik, aki igényli a színvonalas szolgáltatásokat. A megváltozott jellegű vonzerőre megjelenő látogatók másfajta igényekkel és kultúrával fognak a területre érkezni - de a turisztikai probléma továbbra is fönnáll majd: hová megy kirándulni a főváros lakossága?
A lehetséges megoldás az volna, ha a budapesti agglomerációban több, természetileg kevésbé értékes területen turisztikai célpontokat nyitnánk, korszerű igényeknek megfelelő szolgáltatásokkal és pihenési lehetőségekkel. Ilyen területek bőségesen rendelkezésre állnak, különösen a budai oldalon. A különféle igényeket messzemenően kielégítő, a szóba jöhető területeken szétosztott terhelést befogadó és a kirándulókat a védett területektől távol tartó turisztikai célpontok kialakítása pótolhatná azt a sajnálatos hiányosságot, amely a valamikori polgárság idején fennálló turisztikai kultúra és a jelenleg Budapest környékén tapasztalható között fennáll - de nem utolsó sorban: egy ilyen "turisztikai fejlesztés" egy modern szemléletű környezet-megóváshoz is megoldást kínál.
* LINK: (MME állásfoglalás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése