2012. szeptember 25., kedd

Fakitermelések védett területeken

A Budakeszi Hírmondóban, a Pilisi Parkerdő Zrt tájékoztatást adott közre a települést övező erdőkben zajló fakitermelésről (a cikk olvasható az interneten:  Hírmondó:"ujabb-fakitermeles"). Ugyanezen cikkből értesülhetett róla a lakosság, hogy az erdészeti üzemterv az idén év elején lépett érvénybe és tíz évig ennek alapján fog dolgozni az erdőgazdaság (említett cikket átemeltem ide a blogba is, mielőtt kitörölteti a PP Zrt). Akit érdekel, hogy hol fognak dolgozni a lakóterülete környezetében lévő erdőkben az erdészet fakitermelő munkásai, az utánajárhat (mivel ez közérdekű adat) az erre vonatkozó erdészeti tervdokumentációnak. Nem kell mást tennie, mint fölhívnia az illetékes erdészetet telefonon.

Megtudja majd, hogy .... ilyen terv, vagyis "erdészeti üzemterv" (noha azt a törvény előírja) nem létezik - legalábbis a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél.


Az erdőgazdaság korábban arról tájékoztatta a civil szervezeteket, hogy az üzemterv tárgyalása a környék erdészeti körzetében, csak öt év múlva lesz esedékes, és ígéretet tett a civil vélemények meghallgatására a tárgyalások során. Ezután a tárgyalásokat előbbre hozva tartották meg (írják hivatalos cikkükben), így a civil vélemények nem hangozhattak el (megjegyzés: az erdőtörvény nem kötelezi az erdőgazdálkodót a lakossági vélemény figyelembe vételére, csak az önkormányzatok bevonására). Nagy kár, hogy a Budakeszi-környéki erdők (budai-hegyek erdészeti körzet) üzemtervének tárgyalásakor, a civil érdekek nem érvényesültek az ígéretnek megfelelően!*

A cikkben szereplő másik állítás valóságtartalmát cáfolandó, bemutatjuk képeinken és a mellékelt térképen azokat a kitermeléseket, amelyek az említett hivatalos tájékoztatóban nem szerepelnek (a képek készültekor még folytak az utómunkálatok). Értetlenül állunk a tény előtt, hogy a cikk miért nem említi az általunk tapasztalt munkálatokat!

(Hasonló hiányérzetet szülhet az érdeklődőkben az alábbi linken, a vadkerítések-ről szóló propaganda cikk is, amely dicsőíti a Pilisi Parkerdő Zrt hozzáállását a vadkerítések fölszámolásában <melyek létesítésének "szakmai indokoltságát" ugyanezen cikkben magyarázzák>. A cikk nem tér ki arra az egy indokra <amit nyilván csak véletlenül felejthettek el megemlíteni>, ami miatt a Budai TK területén továbbra is ott találjuk a vadkerítést:  a kerítéseknek, a vadaskertek fenntartásához szükséges "szakmailag  elengedhetetlen" szerepére)

A PP Zrt hivatalos tájékoztatásában a 92-es tagban zajló munkálatokról értesítette a lakosságot.
A valóságban viszont a megjelölt helyeken folytattak fakitermelést.
A cikk végén mellékeljük a helyszíneken készült képeket.

Laikusok "támadják" az erdőgazdaságot 


Arra, hogy az erdőgazdaság félretájékoztatja a lakosságot nem magyarázat az, hogy a lakosság ostoba és laikus kötözködésekkel hátráltatja a munkájukat - még akkor sem, ha ez valóban előfordulna: éppen a hazugságok késztetik a lakosság jobb érzésű tagjait arra, hogy az erdőgazdaság munkáját kritizálják. Talán változtatni kellene azon, hogy hogyan szólítja meg az embereket a Pilisi Parkerdő Zrt, amely egy állami tulajdonú cég és a felelősséggel tartozik a magyar népnek. Ha csökkenne a distancia a valóság és az erdőgazdálkodó által „kommunikált” helyzet között, kevesebb „laikus támadás” érné azt a munkát, amely egyébként akár kritikán felülálló is lehetne, de nem az. Vajon a fakitermelések a hivatalos elszámolásokban is más helyzetet mutatnak, mint ami az erdőt járva látható? Vajon hogyan lehet elszámolni az ellenőrzés nélkül kitermelt fa méretlen köbmétereivel? 
A képen egy tavaly őszi pillanatkép látható, amint a helyben tűzifává aprított faanyagot ellenőrzés nélkül hordják ki a területről – ilyen jelenetnek, különösen hajnaltájban lehetünk szemtanúi, de a munkások nem örülnek a kérdezősködésnek: e fotó készítőjét is megtámadták

Miért elégedetlen a lakosság?


Fára szükség van. De ha egy helyi erdészetről lenne szó, amely csak 100 ha területen gazdálkodik, akkor nem engedhetne meg magának olyan tarvágást, mint amit az 51-es tagban láthatunk.
Ezt csak egy olyan gazdaság teheti meg, amely 70000 ha területen gazdálkodik – a Pilisi Parkerdő Zrt. Ennek oka az, hogy az erdő ilyen kezelés mellett 70 évig nem hoz erdészeti hasznot, tehát csak olyan erdészet vetemedik ilyesmire, amely éppen elég erdőterülettel gazdálkodik, hogy más területeken bevételt tudjon termelni addig is, amíg a 70 év letelik.

http://www.prosilva.hu/pdfek/konyvtar/ppt_diak/magyar/a_pro_silva_alapelvek_szerinti.pdf
Csépányi Péter (Pilisi Parkerdő) oktatói jegyzete a Pro Silva módszerről
Az alsó ábra mutatja a nem-erdészeti célú erdő- és tájhasználat során, a fenti kezelés mellett kialakuló problémát, miszerint az első 40 évben az erdő gyakorlatilag erdészeti szempontból is csak ráfizetés.
 

Közjóléti szempontból viszont ugyanez az időtáv nagyjából 80 év: körülbelül akkortól mondható el a tájról, hogy kiheverte az erdészeti beavatkozást. Természetvédelmi szempontból pedig  a növényzet és a természetes környezet valóságosan ekkor sem áll helyre (az erdők javarészt klíma és tájidegen, homogén fajú és korú, azaz „mesterséges” erdők).

Amit az erdészek nem akarnak tudomásul venni 


A csupaszra vágott domboldal (a föltúrt televény és a gépekkel megbolygatott talaj), vagyis a megrontott táj látványa a lakosság számára elkeserítő és lehangoló. Az erdészet ezt nem hajlandó figyelembe venni. Nem akarják megérteni a lakosság szempontjait, azt, hogy az erdőjáró emberek számára mit jelent az erdő, és milyen az a hely, ahová szívesen kirándulnak. Semmiképpen nem olyan, ahol a pusztítás nyomai minduntalan szembeötlenek, ahol a földből kiálló csonkok és a letarolt táj az emberi kapzsiság emlékműveként díszeleg. Ráadásul egy ilyen elcsúfított, tönkretett táj még 80 évig ilyen is marad. 

Amit a Pilis Parkerdőgazdaság nem vesz tudomásul, hogy 

nem csak erdészeti hasznot hajthat egy terület

Érdekes, hogy más erdészetek már régóta milliókat fektetnek a turizmus fejlesztésébe, csak a Pilisi Parkerdő hanyagolja el ezt a gazdasági ágazatot – ami egy erre a célra alapított területgazdálkodó szerv esetében fölfoghatatlan rejtély.

A hivatalos ellenérv


A hivatalos érvelés szerint, kb. 35 millió forintot költ a területgazdálkodó a terület turisztikai célú fejlesztésére, karbantartására. Ez az összeg azonban semmi, ha belegondolunk két dologba: mekkora bevétel származhatna a turisztikai szolgáltatásokból (ha volnának), illetve, hogy mennyi befektetésre lenne szükség a terület elmaradottságára tekintettel, hiszen a környék egyetlen turisztikai deszitnációja a Vadaspark. 

Nem Somogyban vagy Zalában vagyunk!


Ami a lakosságot (ideértve a fővárosiakat is!) legjobban zavarja, hogy nem használhatják sem erdészetileg, sem turisztikailag saját lakókörnyezetüket. Míg egy erdőgazdálkodó nemigen tehet mást egy somogyi vagy zalai erdőben, minthogy fát termel, és ennek eladásából gazdálkodik, addig a budapesti agglomerációban kínálkozó turisztikai igény ki-nem elégítése, a lakosság meg-nem szólítása szolgáltatásokkal, turisztikai célpontok létesítésével a területgazdálkodó gazdasági hozzá nem értésének bizonyítéka és méltán tart számot a lakosság felháborodására is.

Fogalomzavar


A hivatalos tájékoztatásban szereplő fogalmak, az erdőgazdálkodás gyakorlatát és elméletét nem ismerők számára megfelelő magyarázatot adhatnak bizonyos erdészeti tevékenységekre, de ezek a hivatalos közlésekben alkalmazott, a laikusoknak szánt magyarázatok nem fedik a valóságot egy alapvetően értelmezési problémából adódóan. 

Erre legjobb példát találjuk, az erdészeti térkép internetes kiadványát (e r d ő t é r k é p) tanulmányozva. Bárkinek szembetűnhet, hogy bekapcsolva az elsődleges rendeltetést mutató színeket, milyen sok „védelmi” rendeltetésű erdő (és milyen elenyészően kevés „gazdasági erdő”) van a Pilisi Parkerdő területén. Ugyanakkor a „védelmi” erdőterületeken a gazdaság ugyanolyan gazdálkodást folytat, mint a nem védelmi rendeltetésűeken.

A térkép a Hidegvölgy környékének erdészeti "elsődleges hasznosítási" térképe, ahol a lilás szín a "közjóléti" a zöldes a "védelmi" besorolást jelenti.
A lilás területekről (53, 54, 55, és 50, 51 és 67, 68) 2006 és 2012 között az erdőt teljesen letermelték

Mi szükség van tehát a védelmi és a gazdasági erdő megkülönböztetésére, és mit jelent vajon ez a két fogalom az erdészet számára? Mindezek után fölmerül az a kérdés is, hogy mit jelent a „közjóléti erdő” fogalma? Mi, laikusok, vagyis a lakosság, csak annyit látunk, hogy akármit rejtenek is e fogalmak a „nem laikusok” számára, de azt biztosan nem, hogy mi, a környék lakói, jól érezzük magunkat, ha kirándulni támad kedvünk ezeken a területeken.

A laikusok


A laikusok az erdőt járva látják a valóságot: a valóság pedig nem az, amit az erdészet hivatalosan közzétesz. Ahhoz, hogy egy állítás valótlanságát fölfedezze, senkinek nem kell szakembernek lennie: ennek a cikknek a valóságtartalmát is mindenki önmaga leellenőrizheti. 

A laikusokat tehát zavarja a gazdálkodó szerv tevékenységének kontrollálhatatlansága és átláthatatlansága – amit szintén könnyen érzékel az is, aki nem szakember.

Védelmi erdő – a kevesebb néha több


Lehetséges, hogy a véderdővel gazdálkodás több állami támogatást kap, mintha az erdő besorolása „gazdasági erdő” lenne? Talán ez a magyarázat? Az viszont bizonyos, hogy a valódi természetvédelmi értékeket még csak megközelítően sem fedi le az erdők erdészeti „védettsége” (jelentsen bármit is ez a fogalom) és az azokkal való gazdálkodás gyakorlata! 

Ha a természetvédelem gyakorlat volna az erdőgazdaság számára, akkor olyan területeken, mint a Mária szurdok, például tilos volna munkagéppel közlekedni, vagy olyan klímaviszonyokat befolyásoló erdőkitermelést végezni, mint amit a gazdálkodó végzett 2011-ben, ugyanis egy ritka növényeknek otthont adó, különleges élőhelyről van szó. Tehát, bármit is jelent a gazdálkodó számára a véderdő fogalma, az nem a természeti értékekkel van összefüggésben. 

Ugyanígy érvényes ez a közjóléti erdő fogalmára is: a valóságos igény, amit a köz elvár ilyenféle területektől egészen más, mint amit az erdészet a napi gyakorlatban megvalósít. 

Ne legyen elégedetlen a lakosság?



A munkák végeztével az erdészet köteles lenne a vágástakarítást elvégeztetni, de mert ez költséges és minden anyagi haszon nélküli munkafolyamat, ezért rendre elmulasztják. Az erdőben pedig kupacokban áll a gally. Ez nem csupán ronda, és zavaró, de emellett ezeket a gallykupacokat több okból sem jó a területen hagyni: a lebomlásuk egészen más jellegű, mint a természetes módon lebomló faanyagé és így, fertőzi a környezetet, emellett az erdő kártevőinek is táptalaj. 

 Mégis, aktuálisan amiatt jelent ez problémát, hogy ezidő szerint tűzgyújtási tilalmi rendelet van érvényben és ezek a gallykupacok megsokszorozzák a tűzveszélyt (van, ahol több éve történt munkálatok „hulladékát” is meg lehet találni). 

1. Mellékelt képeink (három archív kép kivételével) 2012 április 16.-án készültek (ekkor még dolgoztak a területek némelyikén!). A korábban ezeken a helyeken zajlott fakitermelésről nem készítettünk dokumentációt, de az itt bemutatott kitermelt famennyiség körülbelül a fele a területről, 2011-2012 fordulóján letermelt teljes mennyiségnek, ami képeink készültekor már elszállításra került. 
2Más helyekről nem készítettünk képeket, tehát az összkép korántsem teljes: valószínűleg jóval több érintett terület lehet még a körzetben. 
3A képeken, csak a sarangolt (a kitermelt faanyag mennyiségi és minőségi felméréséhez, megfelelő módon fölhalmozott) anyag látható: az, amit titokban, tűzifává aprítva, azonnal kihordanak, illetve azok a területek, ahol mindez történik, nem követhető.
















Külön képekkel mutatjuk be az 51-es tagban (Hidegvölgy) történt tarvágás eredményét. A katasztrofális erdőirtás eredményeként a völgyet akár át is lehetne keresztelni Melegvölgyre.






















3 megjegyzés:

  1. Volt egy hír, gondolom a dokumentumok alapjána Budakeszi Hírmondóban...átvettem a NETWORK VILÁGHÁLÓN általam szerkesztett http://www.budakesziklub.network.hu Közösségi Oldal hírei közé beszerkesztettem, aztán Balczó Kornélia megkért, hogy töröljem a hírt - illetőleg írt a NETWORK szerkesztőségnek, hogy töröljék, mert bírósági pert helyezett kilátásba a Pilisi Erdőgazdaság és most folytatnak tárgyalásokat, ne rontam a helyzetet legyek belátással... A Network szerkesztőség törölte a hírt... Szathmáry Olga Ottília

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Olga,

      Balczó Kornélia az általam írt cikk miatt kapott ilyen fenyegetést a Pilisi Parkerdőgazdaságtól. A cikkemet kivette a hírmondóból. Próbáltam megértetni vele, hogy semmi jogalapja nem lett volna a PP Zrt-nek a pereskedésre, még ha meg is indította volna az eljárást, de meg sem akart hallgatni - talán azért, mert frissiben került a hírmondó élére és félti az állását. Azóta újabb cikket küldtem neki, amit ugyanezen fenyegetésre hivatkozva utasított el.

      Ez a PP Zrt szokásos módszere: akit lehet, azt megfenyegetnek.

      Ezért hoztam létre ezt a blogot.

      Törlés
    2. Még egy személyes jellegű dolgot hadd írjak le: tavaly karácsonykor kapott fenyegető telefont egy Budakörnyéki Natúrpark-os ismerősöm szintén a PP Zrt-től illetve egy ismerőseim által vezetett olyan egyesület, amely hogy-hogynem szintén a környéken működnek és így összeütköztek a PP Zrt érdekeivel. A hivatalos kommünikékből természetesen mindez nem olvasható ki: a PP Zrt eleve megköveteli, hogy semmilyen negatív üzenet ne menjen ki velük kapcsolatban - különben szóba sem állnak az emberrel. Ha ezt elérték, utána természetesen semmilyen kérést nem hallgatnak meg: kivéve, ha jó néhány millió forinttal gazdagszik a büdzséjük, vagy ha valakinek a valakije fordult hozzájuk - az ugye mindent megváltoztat.

      Törlés